Készült: 2000. december 21. csütörtök

Börtönben

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Nézem őt, kit nemrég kalitkába zártam.
Azért zártam be, mert a foglyává váltam.
Szabadsága enyém, ám övé a lelkem –
tömlöcben van, mivel rabul ejtett engem.

Ugyan, hisz mások is tartanak madarat!
Érveket keresek, nyugtatom magamat.
Visszanéz rám, vádlón. Szomorú a szeme.
Hamis szeretet az, mely ezt tette vele.

Majd megszelídítem és kedvére szállhat,
otthonából ki-be szabadon járkálhat...
Álszent engedmény ez, álszentek a szavak.
Otthona messze van, s itt nem lehet szabad.

5 1 1 1 1 1 Értékelés 5.00 (1 Szavazat)

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Legújabb történetek

Legújabb versek

Legnézettebb

Ez + Az

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként,
akkor kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak