• Versek
• AZ EMBER versek

Készült: 2012. november 11. vasárnap

Apa, látod?

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Cserfes, szöszke, virgonc kislány
sétál, s fecseg lelkesen;
hol apjával kézen fogva
mennek, ott csend nem terem.

„Apa, látod, hogy milyen szép
az a piros, nagy virág?
És nézd, amott azt a tarka,
szundikáló kiscicát!”

Az apuka bólogatva
hallgat, olykor mosolyog.
Volt ideje hozzászokni,
hogy a szöszke így locsog.

A lányka csak félig érti
még a valós helyzetet,
de most érzi, itt szólni kell,
ő dönt a másik helyett:

„Apa, állj meg, mert piros van!”
És a felnőtt szót fogad -
a lámpánál türelmesen
vár, míg nem kap zöld utat.

Lassan bandukolnak tovább,
a szöszke most nem beszél.
Csak a felnőtt fehér botja
koppan, ha a földhöz ér.

• Előző
• Tovább