Vers címkék
- AZ EMBER versek
- AZ IDŐ versek
- ÁLLATOS versek
- BORONGÓS versek
- FANTASY versek
- FRÁSZOLÓS versek
- GYILKOLÁSZÓS versek
- HATALOM versek
- HARC versek
- HIT versek
- IVÁSZAT versek
- KÖRNYEZETÜNK versek
- MAGYAROS versek
- MEMENTO MORI versek
- MODERN VILÁG versek
- MOSOLYGÓS versek
- SZERELMES versek
- TERMÉSZET versek
- TUDOMÁNYTALAN versek
- Egyéb versek
- Felnőtt tartalmak (18+)
Nehéznek érzem a fejemet,
megtelt rég, és – mást mit tehet? –
zúdítja rám bolond képeit,
én pedig bámulom. Nem segít.
Üresnek érzem a lelkemet,
jöhetne már, aki eltemet –
hisz üres lélekkel holt vagyok,
nem élek, csak csendben sorvadok.
Keménynek érzem a szívemet,
kővé vált, és csendben szétesett –
nem lakik benne már senki se,
de dobog. Még képes ennyire.