Készült: 2005. július 07. csütörtök

Csalás

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Tükörbe nézek és nyelvet öltök –
csaló festékek, engem megöltök!
Ki az a lény ott, ki visszabámul?
Smink fedi képem, a tükör ámul.

Szemhéjon, szájon és a pillákon
művi szín virít, s akár az álom:
valósnál szebbet és jobbat mutat.
Hazug! Nem járom én ezt az utat.

Jöjjék a víz hát, s igazi arcom –
nem oly tetszetős, de többre tartom.
Szívből nevetek, őszinte szavam:
csillámpor nélkül vagyok önmagam.

5 1 1 1 1 1 Értékelés 5.00 (1 Szavazat)

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Legújabb történetek

Legújabb versek

Legnézettebb

Ez + Az

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként,
akkor kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak